Ajánlott viszonyok

Néha van úgy, hogy az ember keresgél a könyvei között, és egy olyat vesz elő, amelyet Makkai Sándor, az Erdélyi Református Egyház korábbi püspöke, ekkor már debreceni egyetemi tanár írt, Bartók György, a szegedi egyetem filozófiaprofesszora pedig Tettamanti Bélának, a szegedi egyetem magántanárának, a Pedagógia Tanszék későbbi vezetőjének ajánlott. Kis betekintés a harmincas évek egyetemi világába, kollegiális kapcsolataiba.

(more…)

Pornótudomány

Ma az Index címlapján, kétszer is belefutottam  Mérő  Vera Pornográcia című könyvébe.  Egyik alkalommal a a velvet.hu, másik alkalommal pedig a könyvesblog ajánlotta, meginterjúvolva a szerzőt. Nyilvánvalóan öregszem, mert nem a nők pornófogyasztási szokásai keltették fel a figyelmemet, hanem a könyvesblog alábbi félmondata a könyvről: “személyes, de mégis tudományos megalapozottságú írás a nő pornóhoz fűződő viszonyáról.” (könyvesblog) Kíváncsi lettem, hogyan lehet tudományos kutatást tervezni és véghezvinni egy ilyen témában.

(more…)

Szakdolgozatok fosztóképzői

Néhány perce fejeztem be egy készülő szakdolgozat olvasását, javítását. A dolgozat egy olyan intézmény történetét dolgozza fel, amely létezésének egy jelentős időszaka a kommunizmus évtizedeire esett. A jelölt (ahogy a bírálatban nevezzük hallgatóinkat) gazdag elsődlegesforrás-bázisra támaszkodott, tényleg jelentős mennyiséget dolgozott fel, kutatott.

Mint minden szakdolgozat, ez is jobbítható, de, mint nem minden szakdolgozat, nem vészesen rossz. Az egyik komoly probléma, jeleztem is a hallgatónak, hogy a szövegek feldolgozása során nem szakadt el eléggé a korabeli terminológiától: “Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából színvonalas, hangsúlyozottan nevelő hatású ünnepségeket rendeztek és ennek tükrében méltó módon készültek az MSZMP XI. kongresszusára.” Ha ez a szöveg a dolgozatban nincs idézőjelben, vagy valamilyen más módon nem jelzi, hogy itt a korabeli terminológia átvételéről van szó, akkor jogos bírálat tárgyát képezheti.

(more…)

A vallás- és közoktatásügyi minisztériumba beférkőzött osztályellenség kártevő tevékenysége

1945 utáni fél évtized a magyar iskolarendszer történetének egyik legmozgalmasabb időszaka. Az általános iskola létrehozása indította el az intézmények átalakítását, amely az alsófoktól a felsőoktatásig átformálta az iskolarendszert. Megszűnt a polgári iskola, többször átszervezték a gimnáziumokat, az egyetemek autonómiáját megszüntették, azokból kiváltak a természettudományi karok és az orvosegyetemek. Az új szocialista elit kinevelésének szándékával bevezették a szakérettségi rendszert, felkészületlen hallgatók  tömegei jelentek meg a felsőoktatásban.
Megkezdődött, majd felgyorsult a szocialista pedagógia intézményrendszerének kiépítése, a polgári pedagógia gondolkodóinak kiszorítása. Ugyanakkor a forradalom a saját gyermekeit is felfalta. Az elitváltásban központi szerepet játszó Mérei Ferenc és kollégái hamarosan maguk is kegyvesztettek lettek.
A csak részleteiben felvillantott erőszakos átszervezések káoszt okoztak az oktatási rendszerben. A kommunista párt 1950-ben kiadott egy határozatot, amelyben az iskolarendszer és a tanügyigazgatás erőltetett átszervezéséből adódó gondokért a minisztériumba beférkőzött ellenséget és az ONI-t tette felelőssé. Ezután Faragó, Kiss és Mérei is önkritikára kényszerültek, és jó időre kikerültek a pedagógia első vonalából (more…)