Sikerült ma megvennem a Szegedi M. Kir. Állami Felső Ipariskola 1932-33-as Értesítőjét. A képen az iskola régi épülete látható. Feltettem a Facebookra, és megkérdeztem, hogy valaki felismeri-e az épületet. Gyorsan megvolt a helyes válasz (Szeged, Mars tér, ma az SZTE Műszaki Kar épülete), és közben szóba került, hogy az iskola utóda ma egy másik épületben, a Kálvária téren működik. A másik épület azonban nem csak az ipariskola, hanem az egyetem, sőt az egyetemes tudománytörténet szempontjából is fontos.
A Kálvária téri épület eredetileg az ipariskola céljaira készült, de az a 30-as évekig nem költözhetett be. Előbb a háború miatt hadikórház lett belőle, majd a Szegedet megszálló csapatok foglalták el, majd menekülteket szállásoltak el benne. Majd a Szegedre menekülő, és helyhiánnyal küszködő Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem egyes intézeteit költöztették ide. És ebben az épületben volt Szent-Györgyi Albert első szegedi laboratóriuma is.
Az akkor már meglehetős hírnévre szert tevő Szent-Györgyit Klebelsberg Kunó egy modern kutatólaboratórium ígéretével csábította Szegedre. Amikor azonban megérkezett, a későbbi Dóm téri épületek még nem voltak készek/használhatóak. Ezért ideiglenesen itt helyezték el Szent-Györgyit, akinek a szolgálati lakása is az épületben volt. A laboratórium a kép bal szélén található alagsori helyiségekben volt.
És itt zajlottak azok a kutatásai is, amelynek során sikerült a korábban hexauronsavnak, ekkora már aszkorbinsavnak, vagy hétköznapi nevén C vitaminnak nevezett anyagot sikerült a szegedi paprikából kivonnia. Hangsúlyozni szokták, hogy Szent-Györgyi az egyetlen, aki itthoni kutatásaiért kapta a Nobel-díjat. Ezt a díjt már a Dóm térre hozta haza, de, talán szimbolikus, a Kálvária téren szerezte.
