A nők egyenlőtlenségének okairól

Minap gyermekkortörténet órán egy hallgató megkérdezte tőlem, kinek és melyik országban pattant ki a fejéből, hogy a nők nem egyenlőek. A legjobb tudásom szerint azt válaszoltam, hogy akkoriban még nem voltak országok.

A gyűjtögető-vadászó társadalmakban a társadalmi nemeknek a későbbiekben létezett elkülönítése még nem létezett. Azt ekkor tipikus munkamegosztásban – nők:gyűjtögetés, férfiak: vadászat – a nők által gyűjtött táplálék gyakran nagyobb tápértéket adott, mint a vadászat. Az erőforrások korlátozottsága miatt ezek a társadalmak kevés gyermeket voltak képesek eltartani, ezért korlátozták  a gyermeklétszámot; elsősorban elnyújtott szoptatási időszakkal. A nők elsődleges feladata ebben a korban még nem a gyermekszülés volt, sőt a túl gyakori szülés  A régészeti adatok szintén azt támasztják alá, hogy az emberek közötti különbségekben a társadalmi nem ekkor még nem játszott különösebb szerepet. A temetkezéseknél pl. nem találtak jelentős különbségeket a férfi és a női sírok között.

A helyzet a mezőgazdaság megjelenésével, a földművelő-állattenyésztő életmódra való áttéréssel változott meg radikálisan. Magának az életmódváltásnak a folyamata Kr. e. 10000 környékén indult el a mai Közel-Keleten. Az áttérésben a nők nagy szerepet játszottak. Úgy tűnik, hogy a korábban mindkét nemre jellemző munkaformák először az ő esetükben specializálódtak: “feltalálták” a fazekasságot.
Mivel a klasszikus civilizációk mind mezőgazdasági társadalmak voltak, hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a mezőgazdaságra, mint egyetemes emberi “találmányra”,  ám ez a kép hamis. Az igaz ugyanakkor, hogy a földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés az emberiség egyik nagy forradalma volt, amely gyökeresen átalakította – többek között – a nők szerepét is.

A földművelésre való áttérés felértékelte a férfiak munkaerejét, és leértékelte a nőkét. Szemben a gyűjtögető-vadászó társadalmakkal, a férfiak termelték meg a több élelmet, noha a nő munkája továbbra is fontos maradt. A földművelés hatására megnövekedett az átlagos gyermeklétszám. Köszönhetően részben a megnövekedett erőforrásoknak, részben annak, hogy a gyermekek munkaereje felértékelődik. Az anyaság egyre több időt tett ki a nők életében, s ez jórészt a ház köré szorította őket, ami döntő változás volt az gyűjtögető-vadászó társadalmak viszonylagos egyenlőségéhez képest.

A mezőgazdasági társadalmakban a férfi elsőrendűsége megkérdőjelezhetetlen. Vagyonnal – ami maga is új koncepció – jórészt csak ők rendelkezhettek. A vagyon egyben tartása alapvető érdek, ezért biztosítani kellett, hogy az örökösök bizonyosan a férjtől származnak. Ezért erősen korlátozták a nők szexualitását, amihez hasonló törekvéssel a férfiak esetében  csak ritkán találkozunk. Az örökösödés férfiágon történt, érdekes kivételt a zsidók jelentettek, akiknél az anyai ágon történt az öröklés, pl. az eredendő bűné.
A nők helyzetében történt változás a férfiszerepeket is átalakította: ők lettek a családfenntartás felelősei, ugyanakkor adott esetben katonai feladatokat is el kellett látniuk. A kormányzás is a férfiak kezébe került, ami a nők informális hatalmát is jórészt megszüntette. Az első civiláziókban megjelenő jogrendszer pedig kodifikálta a nők hátrányos helyzetét.
A gyermekek helyzete is gyökeresen átalakult: többen születtek, és a fiúk értékesebbnek számítottak a lányoknál. A korábban kiegyenlítetteb halálozási arányok a lányok kárára tolódtak el. A fiúk között is egyértelmű előnyt élveztek az elsőszülöttek, míg a többiek esetében a társadalom támogatta – talán helyesebb úgy, hogy nem bánta – a házasodási piacról való kivonódást.  A nem kívánt gyermektől való megszabadulás egyik eszköze lett a gyermekkortörténetben sokat emlegetett gyermekgyilkosság.

Noha az egyes klasszikus civilizációk sok tényezőben különböztek egymástól, vagy éppen a keresztény Európától, a mezőgazdasági társadalmakra jellemző alapvető minták és szokások – mind a nők, mind a gyermekek esetében – jórészt a modern korig, az iparosodás térhódításáig változatlanok maradtak.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

One thought on “A nők egyenlőtlenségének okairól

Hozzászólás