Érdekes-e Arany János sipolya?

Középiskolai irodalomtanulásom egyik legmaradandóbb élménye Arany János sipolya.  (Arany János élete alkonyán a hasán egy sipollyal élt, mert epeköve átfúrta az epehólyagfalat és a hasfalat, így egyszerűen kiesett a testéből. link )

A tankönyv hosszasan ecsetelte,  hogy Arany testén egy nyílt seb volt, ami  gennyedzett, naponta kellett rajta kötést cserélni.  (Nagyon képszerű leírás volt) Ez a sipoly megkeserítette utolsó éveit, talán ennek is köszönhető utolsó verseinek komor hangulata – írta a tankönyv.

Azóta is foglalkoztat a kérdés, hogy mennyiben változtatja meg egy szerző munkásságának megítélését, ha ilyen részletesen ismerjük az állapotát. Arany János sipolya ad-e több információt, megértést annál, mint ha azt mondanánk, hogy súlyos betegség keserítette meg utolsó éveit? Őszintén kétlem. És talán kegyeleti szempontokat is említhetnék: szabad-e egy halott szerzőt ilyen mértékig kitárgyalni?

Mindezek Tettamanti Béla Wikipédiás oldalát olvasva jutottak eszembe.

Lábjegyzetben ezt lehet olvasni a haláláról: Sajnálatos baleset okozta halálát, fésűfog volt a kenyérben, s azt lenyelvén átszúrta a beleit, s vérmérgezés végzett vele. Duró Lajos szíves közlése.

Egy ideje már foglalkozom Tettamanti életútjával, munkásságával, így természetesen nem meglepetés számomra, hogy miben halt meg. (Bár hogy csontdarab, vagy fésűfog volt-e az ominózus tárgy, talán nem egyértelmű.)

Nem tudom, ki írta az ominózus cikket,  de őszintén kíváncsi vagyok rá, miért érezte úgy, hogy ez az információ a széles nyilvánosságra tartozik. Nem akarok maradinak tűnni, de úgy vélem, nem tartozik. A szakmai nyilvánosság számára ez az információ ismert, de teljesen irreleváns, az egyszerű érdeklődőnek pedig semmiben nem segít megérteni, ki volt Tettamanti Béla, milyen ellentmondásos pályát futott be. (Amiről jórészt szintén hallgat a cikk.)

Szóval számomra Tettamanti fésűfoga olyan, mint Arany János sipolya.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

4 thoughts to “Érdekes-e Arany János sipolya?”

  1. Érdekes, pont ezt szoktam felhozni órákon, amikor arról van szó, hogy a szerző “üzenete” tulajdonképp egy nem létező fogalom, amit középiskolában még sok tanár igyekszik beleplántálni a nebulók fejébe, de itt most nagyon sürgősen el kell felejteni 😀

  2. Neveléstörténet vizsgán szoktam találkozni azzal, hogy “De hát hogy írhatott Rousseau a gyerekekről, ha egyszer a sajátjait lelencházba adta?!” Erre a sztenderd válaszom az, hogy ha csak példás családapák írnának pedagógiáról, akkor eltűnne e tudomány. Másrészt megkérdezem, miben befolyásolja a megítélését. Hát, nem olyan hiteles, mondják a hallgatók.
    És mikor már sokadjára hallottam rájöttem, hogy itt két dologról van szó. Egyrészt rászoktatják őket arra, hogy nem elemezni, megérteni kell az iskolában, hanem értékítéletet mondani a szerzőről. A másrészt, és ez szerintem a súlyosabb, nincs más kontextus, csak az életrajz. És így a mű gyakorlatilag kulturális, társadalmi, történelmi termékből magántermékké válik. Le van láncolva a szerzőhöz.

  3. “Azóta is foglalkoztat a kérdés, hogy mennyiben változtatja meg egy szerző munkásságának megítélését, ha ilyen részletesen ismerjük az állapotát. Arany János sipolya ad-e több információt, megértést annál, mint ha azt mondanánk, hogy súlyos betegség keserítette meg utolsó éveit? Őszintén kétlem. És talán kegyeleti szempontokat is említhetnék: szabad-e egy halott szerzőt ilyen mértékig kitárgyalni?” – Bizom benne ezzel a szöveggel sikerül eloszlatni egy-két kételyét. http://users.atw.hu/kiegmagyar2006/A%20muelemzes%20aktualis%20kerdesei/Mirbacher_Robert_Roncsolt_anyag_fajo_gep.pdf

Hozzászólás