Leánynevelés minden szinten

Egy tegnapi beszélgetésben előkerültek régi szegedi iskolák, régi szegedi képeslapok. Ez utóbbiakból van egy nagyobb (digitális) gyűjteményem, amelyből az ismertebb szegedi iskolaépületeket ábrázoló képeket még órára is be szoktam vinni. Este ezeket a képeslapokat nézegettem, amikor belefutottam, egy ismeretlennek tűnő iskolába és épületbe.

 

(kép kattintásra nagyobb méretben nyílik meg)

Kicsit utánaolvastam az épületnek, és hamar rájöttem, hogy ha kinézek az ablakon, ennek az iskolának az utódát látom. 🙂

Reizner János, Szeged első monográfusa ezt írja az intézményről: “Oltványi István csanád-egyházmegyei nagyprépost és Szeged város díszpolgára (2) 1869. évi február 2-án kelt végrendelete 23. pontja értelmében (3) 72,000 forintnyi hagyatékának egyharmadát Szeged-alsóvároson felállítandó apácza-iskola czéljaira hagyományozta. Végrendelkező unokaöcscse Oltványi Pál földeáki plébános, 1870. évben a Malatinszky, egykor Andrássy Zsigmond alispán tulajdonát képezte telket s avult épületet megvásárolta, mely utcza-szabályozás által a város részéről ingyen átengedett terület által növekedvén, 1873. évben felépítette az apáczák vezetése alatt álló leánynevelő-intézetet, hol a tanítást ugyanazon évi szept. 28-án 6 apácza megkezdte. A hat osztályú nőnevelő-intézet bennlakással, úgy a Miaszszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek részére szervezett képezdei tanfolyammal volt kapcsolatban.
Oltványi Pál ezután megvásárolván a szomszéd telket, ott külön épületben róm. kath. felekezeti leány-népiskolát állított. A három osztályú iskola ugyancsak az apáczák vezetése alatt 1874-ben nyílt meg. Ez az intézet 1878., illetőleg 1880. év óta a város költségén áll fenn, mert az apáczák ellátására fejenként 200 frtot, úgy a termek fűtésére 12 öl faszükségletet a közpénztár ad.”

Az (immár) ötkötetes Szeged története pedig így ír az iskola két világháború közötti időszakáról: “A több iskolatípus, a nevelési folyamat vertikális egységesítése egy „nevelőintézet” keretében nem volt idegen a korszak közoktatásától. Ilyen volt pl. Budapesten a Ranolder Intézet (tanítóképző+internátus+polgári+elemi + kis-dedóvó).
Szegeden 1873-ban létesült Oltványi István prépost alapításában a Szegény Iskolanővérek Tan- és Tápintézete, mely a Horthy-korszakban az említett példánál is változatosabb iskolakomplexumot alakított ki. Ezzel hozzájárult e differenciálódáshoz a korszak iskolapolitikai bizonytalansága is. Az 1928/29-ben felépült kétemeletes szép iskolaépületben, a Szentháromság és Vaspálya (Szent Ferenc) utca sarkán, a régi Oltványi-féle népiskola helyén a következő iskolatípusok működtek:

  1. Legrégibb a négyosztályú elemi iskola, mely eredetileg a 8 osztályú leánynevelde alsó tagozata volt. 1873-ban alapították, 1894-től nyerte későbbi formáját, midőn a felső tagozat polgári iskolává alakult.
  2. 8 osztályú r. kat. elemi népiskola. 1873 óta működő osztott iskola. 1940-ben a VII., 1941-ben a VIII. osztálya is megnyílt, ekkor 380 tanulója volt.
  3. R. kat. polgári leányiskola. A nyolcosztályú leánynevelde felső tagozatából alakult polgári leányiskolává 1894/95-ben. Tanulólétszáma 1940-ben 184 volt.
  4. Árpádházi Boldog Margit Leánygimnázium. 1934-ben alakult meg, a VKM 35 860. sz. engedélyével. 1940-ben 270 tanulója volt.
  5. Boldog Gizella r. k. Nőipariskola. Az 1930/31. tanévben nyílt meg, 1939-ig 253 tanuló iratkozott be. Az 5 — 10 növendékes osztálylétszám nem igazolta az iskola létjogosultságát, ezért nőipari középiskolává szervezték át, és helyette megnyílt a:
  6. R. kat. Boldog Gizella Ipari Leányközépiskola. Négy év alatt 102-re emelkedett a tanulólétszám. 1943/44-ben már 80-an jelentkeztek az első osztályba.
  7. R. kat. Tanítóképző Intézet és Gyakorló Elemi iskola. A tanítónőképzőt 1901 óta tartották fenn az iskolanővérek. Az 1938. évi XIII. te. szerint leánylíceummá alakult át. A terület-visszacsatolások sok új tanítót igényeltek, ezért a 9200/1943. sz. rendelet alapján az I—III. osztály mint líceum, a IV—V. osztály mint tanítóképző működött. A rendelet szerint egyéb középiskolákban érettségizettek is felvehetők voltak az ötödik osztályba. Az Apponyi Kollégium nőtagjai ez intézetben végezték hospitálásaikat és didaktikai tanítási gyakorlatukat. A növendékek száma 200 körüli volt, 1900 és 1944 között 1945 jelölt szerzett az intézetben tanítói oklevelet.
  8. Kisdedóvó. 1934-ben az anyaintézet közelében nyílt meg 80 növendékkel. Saját óvodájukon kívül a nővérek több szegedi óvoda vezetését is megkapták a várostól.

Összesítve az iskolakomplexum adatait, 1940-ben 1196 tanulója volt, közülük saját internátusában 136 volt elhelyezve.

Az iskolát 1948-ban “természetesen” államosították, s egy darabig, ha jól tudom, a főiskola egyes tanszékei működtek benne. Az eredeti fenntartó, az iskolanővérek a rendszerváltás után kapták vissza az iskolát és az épületet, amely azóta a Karolina Gimnázium nevet viseli. Folytatva korábbi hagyományaikat, azóta is széles képzési kínálatú iskolát tartanak fent. És ennek az épületnek a felső szintját látom, ha kinézek az ablakon. 🙂

 

 

 

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

One thought to “Leánynevelés minden szinten”

Hozzászólás