A kurzus célja a diákok tanítással, tanulással, iskolai szerepekkel kapcsolatos nézeteinek feltárása és elemzése. A gyakorlat elvégzése után a résztvevők árnyaltabban tudnak iskolai helyzeteket értelmezni, illetve érzékelik az iskolát formáló társadalmi, gazdasági és kulturális erők hatásait, gondolkodásukban érvényesíteni tudják a tanári nézőpontot. A gyakorlat során a nevelési-oktatási helyzetek, tevékenységek megfigyelésére és elemzésére olvasmányok, rövid beszámolók, viták, helyzetgyakorlatok, drámatechnikák szolgálnak.

A kurzus teljesítésének feltételei

• felkészült, aktív és konstruktív részvétel a foglalkozáson (A foglalkozás legalább 80%-án kötelező részt venni); az egyéni, kiscsoportos és közös feladatok elvégzése; rövid, reflektív összegzés a foglalkozásról (30%),
• egyéni olvasmánynapló vezetése (elektronikus formában beadandó december 03-ig) (35%).
• az önálló forráskutatáshoz és forrásfeldolgozáshoz kapcsolódó otthoni írásbeli feladatok megoldása (interjúkészítés és -elemzés, média- és szakirodalom-elemzés, elektronikus formában beadandó december 03-ig) (35%). A félév elégtelen, amennyiben a három tevékenységcsoport bármelyikének az eredménye 0%.

Mivel a reflektív összegzés és az olvasmánynapló egyéni feladat és a célja minden diák számára a saját gondolkodásának, viselkedésének értelmezéséhez alkalmat teremteni, amennyiben abban kimásolt vagy parafrazeált részlet szerepel diáktárs szövegéből, a feladat 0%-ot ér tekintet nélkül az adott szöveg szerzőségére. A plágium kezelése a BTK plágiumszabályzata alapján történik.

Kötelező irodalom

• Az élet mint tanulás [Life as Learning]: A Finn Akadémia országos kutatási programja: Program memorandum (2003). Magyar Pedagógia, 103. 4. sz.
• Bíró Endre (2000): Jogok az iskolában?! Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Jogismeret Alapítvány, Budapest. 33–80.
• Illich, I. (1998): A társadalom iskolátlanítása. In: Pukánszky Béla és Zsolnai Anikó (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös Könyvkiadó, Budapest. 181–192.
• Komenczi Bertalan (2001): Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle. 6. sz. 122-132.
• Mészáros Aranka (2004): Az osztály csoportszerkezete és hatékonysága. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös Kiadó, Budapest. 386–408.
• Németh András (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Könyvkiadó, Budapest. 21–28.
• Strauss, S. (2002): A tanítás mint természetes kogníció. Magyar Pedagógia, 102. 4. sz. 417–431.
• Szekszárdi Júlia (2001): A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 51. 5 sz. 86–102. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-05-ta-Szekszardi-Konfliktuskezeles
• Szivák Judit (1998): A kezdő pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika: Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 489–513.

Hallgatók feladatainak részletes leírása

1. A reflektív összegzés egyéni feladat. célja: Minden diák számára a saját gondolkodásának, viselkedésének értelmezéséhez alkalmat teremteni. tartalma: Az adott téma tárgyalásakor felmerült kérdések, olyan információk, amelyeket a hallgató nem tudott a foglalkozáson elmondani. Az összegzés nem jegyzőkönyv. leadása: december 03.

2. Az olvasmánynapló egyéni feladat. célja: az olvasmányok feldolgozása. leadása: december 03.

3. Az önálló forráskutatáshoz és forrásfeldolgozáshoz kapcsolódóotthoni írásbeli feladatok

3.1. Irodalmi művek vagy média elemzése A feladat célja: az irodalomban / a médiában milyen témákban, milyen kontextusokban jelenik meg az iskola, iskolarendszer. Az iskolát ábrázoló művészeti alkotások annotált listájának összeállítása (könyv vagy film). Iskola a médiában – hírek gyűjtése: (tv, rádió: kereskedelmi és köz-; írott sajtó: itt is ügyelve a színességre; internet), egyénileg kialakított szempontok alapján elemzése Az összegzés leadási határideje: december 03.

3.2. Interjúkészítés kérdéssor alapján (egyéni kiegészítés lehetséges): vagy szülő vagy pedagógus vagy gyermek (nem kérdezhető ki rokon)

Pedagógus:

milyennek látja a mai iskolák helyzetét?
hány éve van a pályán?
jelenleg tanít vagy sem?
miért választotta ezt a pályát?
miért választotta ez(eke)t a szako(ka)t?
mi a legemlékezetesebb pillanata (+)?
mi a legemlékezetesebb pillanata (-)?
ajánlja-e egy most kezdőnek ezt a pályát – miért?
ha jelenleg tanít, gondolt-e arra, hogy elhagyja a pályát?
mit gondol a jelenlegi tanárképzésről?
milyen plusz lehetőségeket ad ez a pálya?
mikor elégedett a munkájával?
szeretik-e Önt a gyerekek?
milyen módszereket alkalmaz leginkább tanítása során?
hogyan motiválja a tanulókat a tanulásra?

Szülő:

hány évesen vállaltak gyereket?
mi volt az iskolaválasztásnál a legfőbb szempont / mi alapján választottak iskolát gyermekük számára?
milyennek látja a mai iskolák helyzetét?
ki döntött a továbbtanulásnál (középiskola)?
fontosnak tartja-e a főiskolai, egyetemi diploma megszerzését?
mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
ha most kellene pályát választania, választaná-e a pedagóguspályát. miért (nem)?
hogyan vesz részt gyermeke tanulási folyamatában?
jelenleg hol tanul a gyermeke?
mit vár el az iskolától a nevelés során?
mi a legemlékezetesebb pillanata gyermeke taníttatásával kapcsolatban (+)?
mi a legemlékezetesebb pillanata gyermeke taníttatásával kapcsolatban (-) ?
hogyan veszi rá gyermekét, hogy tanuljon?
szokott-e gyermekével tanulni?

Gyermek:

szeret-e iskolába járni?
mit érez akkor, amikor meglátja iskolája épületét?
mit szeret csinálni leginkább az iskolában?
mit nem szeret csinálni az iskolában?
kedvenc tanárai – miért?
kedvenc tantárgyai – miért?
mit gondol arról, mit ad neki az iskola?
mi motiválja a tanulásra?
hol szeretne továbbtanulni – miért?
mivel szeretne foglalkozni felnőtt korában?
kitől kér tanulással kapcsolatos segítséget?
kitől kér segítséget, ha bajba kerül?

Az interjúelemzés tartalmazza az interjúalany válaszait, valamint rövid reflektálást az elmondottakra. Az összegzés leadási határideje: december 03.

3.3. Szakirodalom-elemzés
A feladat célja: Egy tanulmány keresése, feldolgozása, elemzése és bemutatása a Magyar Pedagógia, az Iskolakultúra, az Educatio vagy az Új Pedagógiai Szemle c. folyóiratból. A választott tanulmány nem lehet 2000-nél régebbi. Keresési lehetőség témára, szerzőre, kulcsszavakra: http://www.matarka.hu/

A szakirodalom-elemzés a következőket tartalmazza:

• A témaválasztás indoklása
• A tanulmány választásának indoklása: az adott témához miért a választott tanulmány a legmegfelelőbb?
• Tartalom: milyen pedagógiai kérdésekre ad választ az adott tanulmány, melyekre nem?
• A tanulmány forrásának megadása az alábbi módon: Név (évszám): A tanulmány címe. A folyóirat neve, évfolyam. szám. oldalszám. A letöltés helye

Az összegzés leadási határideje: december 03.