ONK harmadik nap

Kései, de korántsem kiérlelt reflexiók következnek az ONK harmadik napjáról.

Reggel a prozopográfiai szekcióval nyitottam, ahol az elnöki bevezetővel együtt négy előadást hallottunk. Több érdekes jelenségre világítottak rá az előadások. Bíró Zsuzsa előadása a konkrét eredményeken túl azért volt izgalmas, mert jó mutatta be, hogy milyen sokrétű elemzéseket lehet elvégezni az adatbázisokon. A változók számának bővíthetősége miatt ezek a személysoros adatbázisok nagyon részletes elemzést tesznek lehetővé.  Bara Zsuzsa előadásában egy, a hagyományos neveléstörténet-íráshoz közelebb eső témát, egy konkrét iskola tanári karának prozopográfiai vizsgálatát mutatta. Ebben az előadásban a legérdekesebb rész annak megmutatása volt, hogy az 1930-as és 40-es években hogyan értékelődött le a tanári szakma presztízse. Ennek jele volt a tudományos publikációs lehetőségek beszűkülése.  (Az meg a személyes élmény része volt az előadásnak. hogy beugrott, hogy Radnóti Miklós ebben az iskolában gyakorló-tanított.)

A nap  második szekciója a Oktatásirányítás, az oktatáspolitikát formáló aktorok címet viselte. Bajomi Iván nagyon jó opponens volt. De csak ennyi. A tanulság meg annyi, hogy félkész kutatásokból nem lesz jó előadás.

Az utolsó szekció a Fiume a dualizmus kori magyar oktatástörténetben volt. Itt látszott, hogy egy kutatócsoportról van szó, szépen illeszkedtek az előadások. És nagyon jó volt egy kissé hagyományosabb neveléstörténetet is hallani, ráadásul Fiume tényleg kívül esik az illik ismerni kategórián.

A záróünnepség egészen izgalmasra sikerült. Annak örültem, hogy a konferencia értékelése kritikus hangvételű volt, csak akkor lehet fejlődni, ha látjuk,  hogy van még mit fejlődni. Egyszer talán érdekes lenne egy olyan publikáció, ami a résztvevők személyes élményein keresztül meséli el ezt a tíz évet. Pálinkás József MTA-elnök hozta a tőle szokásos színvonalat. Kozma Tamás elefántos hasonlata pedig legalább olyan szellemes volt, mint a nyitóünnepség generációs története.

Ami a szervezést és a helyszínt illeti, összességében elégedettek lehetünk. Csak olyan apró problémák voltak, hogy pl. hangos  volt a szellőztetés a Budapest teremben, vagy hogy kicsi volt a posztereknek szánt szoba, de belátható, hogy ez szinte a kötekedés kategóriájába esik :). A Benczúr szerintem kiállta a próbát, az, hogy gyakorlatilag egy előtérből nyíltak a termek, a korábbiaknál sokkal  élénkebb társasági életet generált, ami egy konferenciának szintén fontos hozadéka.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

Hozzászólás