teljes felelősségünk tudatában?

Minden alkalommal, amikor kilépek a hallgatók elé, megmérettetek. Megmérettetek mint előadó, megmérettetődik a szaktudásom. És tudatában vagyok annak, hogy a teljesítményemen keresztül nem csak magamról állítok ki bizonyítványt. Rajtam keresztül is formálódik a hallgatók képe a neveléstudományról. Ha rosszul adok elő, ha szemét vagyok a vizsgán, akkor a neveléstörténet hitelét rontom. Amikor kiállok eléjük, amikor beszélek velük, amikor emailt írok nekik, akkor nem csak magamat képviselem. Ott, abban a pillanatban én a Neveléstudományi Intézet oktatója vagyok, a Bölcsészkar oktatója vagyok, a Szegedi Egyetem oktatója vagyok.

Ha kilépek a hallgatók elé, nem csak magam vagyok. Felelős vagyok mindazokért, akiket a számukra képviselek. És nem csinálom mindig tökéletesen, de legalább tudatában vagyok.

Ezért aztán amikor egy – természetesen szigorúan képzeletbeli – oktató szívatja a hallgatókat, amikor lekezelően bánik velük, amikor úgy kommunikál velük – és elnézést -, mint egy darab szarral, akkor nem csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.

Az én tudományom, az én egyetemem hitelét rontja. Végső soron az én hitelemet rontja. Ez dühítő és elszomorító.

Melyik évtizedben járunk?

A frazeológia és a törvényhozási processzus mintája is jól kialakult: először meg kell puhítani a szakmailag ellenálló csoportokat, ki kell fizetni és meg kell békíteni őket valamiféle, a politikai pluralizmust, a lelkiismereti szabadságot általában sértő, de egy-egy foglalkozásnak, szakmai áramlatnak kedvező intézkedés kilátásba helyezésével, mindenfajta szakértői csoport köztisztviselői arculatának fokozásával. Ezzel meg lehet akadályozni, hogy a szakmai csoportok a politikai ellenzék szakértői bázisává váljanak. Azután egy kerettörvényt kell a parlament elé vinni, melyben hangoztatni lehet, hogy az oktatás egyfelől össznemzeti (értsd nagypolitikai) ügy, ezzel lényegteleníteni lehet a szakmai ellenérveket, másfelől „szakmai kérdés”, és ezzel vissza lehet utasítani mindenféle pártpolitikai ellenérvet. Harmadik lépésként a szakmai vitákban ellenvéleményüket kimutató tanárokat és tisztviselőket el lehet bocsátani vagy alacsonyabb beosztásba lehet helyezni, s helyükre kisebb tekintélyű, és ezért kinevezőiknek kiszolgáltatottabb, illetve eleve kormánypártibb kollégáikat lehet kinevezni. Negyedik lépésként pedig ki lehet bocsátani azokat a rendeleteket, amelyek már súlyosan sértik a tanárok érdekeit is, de a már korábban „korrumpálódott”, a politikai ellenzékkel kapcsolatokat nem kereső, ellenzéki vezetőiktől megfosztott tanáregyesületek nem képesek tartós ellenállásra.

forrás: Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok. Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon.

Hogyan lettem stand-up comedy előadó?

Az oktatói munka eredményességének van egy fontos fokmérője: a hallgatói elégedettség.  A hallgatói visszajelzések fontos visszajelentési körként működhet(né)nek. Sok helyütt, még a Szegedi Egyetemen is, létezik a hallgatói elégedettség mérésének intézményesített formája.

Nos, a Bölcsészkaron vagy nem működik ilyen rendszer, vagy ha működik, akkor is titokban. Hozzám legalábbis még nem jutott el semmi ilyen felmérés. Nem tudom, hogy ebben mennyi szerepet játszik a hallgatói érdektelenség, és mennyit az oktatói ellenállás.  Még egyébként felvilágosultnak számító oktatótól is hallottam olyan véleményt, hogy a hallgatók alkalmatlanok arra, hogy az oktatók munkáját megitéljék. Read More

Mit tanítanak nekünk a prostituáltak?

Ebben a félévben tartok nőtörténeti előadásokat, ezért olyan forrásokat kerestem, amivel a nőtörténet, a nőmozgalmak magyarook rszági alakulását tudnám illusztrálni.

Emékeztem, hogy az mtd@ (Magyar Társadalomtudományok digitális Archívuma, a projektről bővebben itt.) kincsesbánya ebből a szempontból.  A nőtörténeti válogatásukban megakadt a szemem egy furcsa című könyvön: A pesti tyúk: Budapest erkölcse a világháború után : erkölcsrajz. Írta: Két vén kakas. Budapest. 192? A könyv csak 38 oldalas, érdemes elolvasni, mert meglehetősen tanulságos és helyenként szórakoztató olvasmány.

Read More