Amerikát is a magyarok

A magyarok a nemzet, amely sokat adott a világnak, de erről rajtuk kívül gyakorlatilag senki sem tud.  Amit meg tényleg adott, arról meg kevés magyar tud. Így például arról, hogy Amerika neve magyar eredetű.

Azt mindenki tudja, hogy a kontinens Amerigo Vespucciról kapta a nevét. Ő volt az első európai felfedező, aki rájött, hogy  Kolumbusz nem Indiát fedezte fel, hanem egy új földrészt. Ezen az érdemén az sem változtat, hogy a mai Dél-Amerikát önálló szigetnek hitte. Read More

Nőket akarok!

Elbámészkodtam s rám esett, mint nagy darab kő, a valóság:  Költészet világnapja van ma, írta az újság.  A kérdés, ami a napról eszembe jutott, régóta foglalkoztatott:  Hol vannak a nők?

Tantervvel és társadalmi nemekkel kapcsolatos órát is tartok.  Ez okból (is) megnéztem a tervezett NATot: Vannak itt nők?

Nemes Nagy Ágnes az egyetlen, aki ajánlott a magyar lírából.  Prózából Kaffka Margit és Szabó Magda. (Meghagyja őket a hoffmani balta?)
Hol vannak a többi nők? Read More

Sikeres magömlés

Néha meg kell állnom, és meg kell kérdeznem magamtól: miért csinálom? hogyan csinálom? jó nekik? Figyelni kell a hangomra, a mozdulataimra, a hangulatomra, a hangulatukra, fontos, hogy egymásra hangolódjunk. Fontos tudni, mit lehet és mit nem, meddig szabad elmenni és mi az, ami már nem fér bele. Feszegetni kell a határokat, de nem szabad túlfeszíteni a húrt. Fontos tudni, hogy fontos a technika, de a technika nem minden.  Read More

A tanár nem ember

De hát a tanár is ember! – hallom néha hallgatóktól, és ilyenkor rutinszerűen rá szoktam vágni: -Nem, a tanár nem ember.

Mielőtt bárki félreértené, és azt gondolná, hogy nem veszem emberszámba a pedagógusokat, leszögezem, hogy de. Ami viszont nagyon zavar ebben a mondatban, a felmentő hangsúly: El kell nézni, ha hibázik, hiszen emberből van. És mint tudjuk, errare humanum est.

Az ember ellentéte ebben a kontextusban a szakember. A szakember, akit azért fizetnek, hogy szaktudásával felvértezve szakértői munkát végezzen. A szakember előtt jól definiált feladatok vannak, ezeket el kell végeznie, munkájáért számon kérhető, különleges sikereiért jutalmazható, hibáiért viszont büntethető. Read More

Weszely Ödön: Az egyetemi tanulmányok módszeréről (részlet)

Mindannyian a jövőért dolgozunk. De nemcsak a saját magunk jövőjéért — mint a röghöz tapadt és alantjáró lelkek, — előttünk a nemzet jövője, a következő nemzedék jövője, az emberiség jövője!

S bármily nagyrabecsüljük is az élet materiális feltételeit, s a fejlődés gazdasági tényezőit, — a szebb jövőt csakis a szellemi munka segítségével fogjuk tudni kiküzdeni.

(„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma.”)

Mély meggyőződésem, hogy a munka mai értékelése, mely a testi munkát föléje emeli a szellemi munkának teljesen téves, mert hiszen minden materiális haladás gyökere is a szellemi életben van. A mi nagy Széchenyinknek is az az alapgondolata, hogy anyagi boldogulás is csak a szellemi műveltség emelésével lehetséges. „Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok teszik a közerőt, — mondja — hanem az -ész, mely azokat használni tudja.” „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” (Hitel, 158. I.)

Read More