Pornótudomány

Ma az Index címlapján, kétszer is belefutottam  Mérő  Vera Pornográcia című könyvébe.  Egyik alkalommal a a velvet.hu, másik alkalommal pedig a könyvesblog ajánlotta, meginterjúvolva a szerzőt. Nyilvánvalóan öregszem, mert nem a nők pornófogyasztási szokásai keltették fel a figyelmemet, hanem a könyvesblog alábbi félmondata a könyvről: “személyes, de mégis tudományos megalapozottságú írás a nő pornóhoz fűződő viszonyáról.” (könyvesblog) Kíváncsi lettem, hogyan lehet tudományos kutatást tervezni és véghezvinni egy ilyen témában.

Két dolgot érdemes előrebocsátani. Az egyik, hogy magát a könyvet nem olvastam, tehát csak a cikkekből indulhatok ki. A második, hogy a cikkek korábbi állításokkal szemben újat megfogalmazó, tudományos alapozottságú könyvként hivatkoznak a műre. “A tudományos kívánalmaknak megfelel a szöveg, de saját döntése alapján nagyon is személyessé tette azt: nem akart elbújni tanulmányok mögé, és abból a biztonságból megállapításokat tenni.” (könyvesblog)

A megállapítások pedig egyértelműek: “Mérő Vera Pornográcia című könyve már nem is veti fel a kérdést, hanem kimondja: nem igaz, hogy a pornófilmeket csak a férfiak élvezik, nincs az a szexuális tartalom, amire ne találnának nőt és férfit.” Hasonló megállapításokkal, és a hagyományos feminista szemléletmód megkérdőjelezésvel van tele a két írás, akárcsak egy korábban a hvg.hu-n megjelent ismertetés is.

Ezektől a PR-cikekktől persze nem várható el, hogy részletesen ismertessék a kutatás módszereit, a megbízhatóság és az érvényesség bizonyítékait, mindazonáltal néhány, gyanúra okot adó mondat így is található bennük. Kiderül, hogy a kutatás alapja egy “nem reprezentatív, százharminc fős online kérdőív” (velvet), amelyre “elsősorban budapesti értelmiségi nők válaszoltak”. (hvg.hu) Többször utal interjúkra, bár ezekről sok konkrétum nem derül. Maguk a vizsgálati módszerek használatosak a társadalomtudományokban, így alkalmasak lehetnek a jelenség kutatására. Ugyanakkor még ha a reklámcikkek túlzásait le is vonjuk az eredményekből, akkor is elég nyilvánvaló, hogy egy ekkora, és ilyen mintából nem lehet érvényes és megbízható eredményeket levonni nem hogy a magyar nők, de talán még a budapesti értelmiségi nők pornófogyasztási szokásait illetően sem.

 

Miközben egyáltalán nem rá szeretném kihegyezni. de fel lehet vetni mindebben a szerző szerepét. Igyekeztem nyomát lelni az ő tudományos munkásságának, vagy előképzettségének, de erre utaló jeleket nem találtam. Nem véletlenül vannak a tudományos kutatásnak szabályai, amelyeket megfelelő intézményekben, kurzusokon lehet elsajátítani. Az alapos módszertani felkészültség teszi lehetővé, hogy a kutató megalapozott kijelentéseket tegyen.  És a társadalmi jelenségek vannak olyan összetettek, hogy még egy módszertanilag kifogástalan kutatás után is óvatosan fogalmazzunk. (Bár az, hogy a kutatás gondolata félrészegen fogant meg benne, jelzi, hogy nem teljesen elveszett ő a tudomány számára 🙂 )

Sokkal fontosabb kérdés, hogy miért ilyen szerzőknek ad teret a média (miközben még egyszer mondom, nem a konkrét szerzővel van bajom). Másképpen megfogalmazva: miért tematizálhatják a tudományos témákról zajló közbeszédet a fél- vagy áltudományos “szakértők”? Ennek okaként a médiafogyasztási szokásoktól a jó menedzselésig sok mindent fel lehetne sorolni.

De fel kell vetni a tudományos közösség felelősségét is, amely alig tesz valamit saját eredményeinek népszerűsítéséért. Pedig még az elméleti jellegű kutatások is számos társadalmilag is hasznos eredményt produkálnak, nem is beszélve az empirikus vizsgálatokról, fejlesztő kísérletekről.

És erre nem sok mentségünk van, hiszen az internet nem csak az fél- vagy áltudományos nézetek terjesztésének kiváló terepe, de a kutatóknak is számtalan lehetőséget kínál. Lehet tartalmat előállítani (blogot írni), tartalmat megosztani, közösséget szervezni, közösségben részt venni. A Facebook, a Twitter, a Tumblr és társaik csak akkor tűnnek fölösleges időtöltésnek, ha nem használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket.  Azt látom (sőt, kicsit remélem is), hogy a blogok akár már a közeljövőben a tudományos eredmények terjesztésének egyik legfontosabb eszközei lesznek.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

2 thoughts on “Pornótudomány

  1. Köszönöm szépen a linket, tanulságos az elemzés is, de főleg a kommentek és a kialakult párbeszéd tetszettek.

Hozzászólás