teljes felelősségünk tudatában?

Minden alkalommal, amikor kilépek a hallgatók elé, megmérettetek. Megmérettetek mint előadó, megmérettetődik a szaktudásom. És tudatában vagyok annak, hogy a teljesítményemen keresztül nem csak magamról állítok ki bizonyítványt. Rajtam keresztül is formálódik a hallgatók képe a neveléstudományról. Ha rosszul adok elő, ha szemét vagyok a vizsgán, akkor a neveléstörténet hitelét rontom. Amikor kiállok eléjük, amikor beszélek velük, amikor emailt írok nekik, akkor nem csak magamat képviselem. Ott, abban a pillanatban én a Neveléstudományi Intézet oktatója vagyok, a Bölcsészkar oktatója vagyok, a Szegedi Egyetem oktatója vagyok.

Ha kilépek a hallgatók elé, nem csak magam vagyok. Felelős vagyok mindazokért, akiket a számukra képviselek. És nem csinálom mindig tökéletesen, de legalább tudatában vagyok.

Ezért aztán amikor egy – természetesen szigorúan képzeletbeli – oktató szívatja a hallgatókat, amikor lekezelően bánik velük, amikor úgy kommunikál velük – és elnézést -, mint egy darab szarral, akkor nem csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt.

Az én tudományom, az én egyetemem hitelét rontja. Végső soron az én hitelemet rontja. Ez dühítő és elszomorító.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

Hozzászólás