Tiltsák ki az iskolákból Sárbogárdi Jolánt!

Korábban már írtam arról, hogy az Egyesült Államokban “évente több száz alkalommal (2009-ben 460 esetet jelentettek) hívnak vissza, vagy próbálnak meg visszahíni könyveket iskolai könyvtárakból és irodalomórákról.”  A hónap elején újabb eset borzolta a kedélyeket: egy iskola kitiltotta a tananyagból Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című regényét.

Az ilyen hírek könnyen erősíthetik a “buta amerikaiak” előítéletet. Szerintem azonban sokkal izgalmasabb az az olvasat, hogy egy amerikai középiskolában komoly lehetőség a (nagyjából) kortárs irodalom olvasása, és abból a tényből van botrány, ha egy kortárs művet betiltanak.

Bevallom, nem ismerem részletesen a mai magyar középiskolai irodalomoktatást, és nem ismerek olyan vizsgálatot, ami arról szólna, ténylegesen mit olvastatnak a magyartanárok. (Ez nem azt jelenti, hogy nincs, ezért ha valaki ismer ilyet, kérem, hogy linkelje be.)

Ezért a NEFMI honlapján található kerettantervhez fordultam. (Ez csupán egy a ma érvényes kerettantervek közül). Mivel a kortárs irodalom tanítása (a jól ismert mondás szerint nálunk nem irodalmat, hanem irodalomtörténetet tanítanak) 12 osztályban várható el, idemásolom, milyen tartalmakat irányoz elő a kerettanterv.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Babits Mihály Jellemző témák, verstípusok, korszakok az életműből (legalább hat mű), egy tanulmány (esszé) vagy néhány esszérészlet.
Kosztolányi Dezső Jellemző műfajok és témák az életműből (öt vers, legalább két novella, egy regény és egy esszé vagy néhány esszérészlet).
A 20. század világirodalmából (epika és líra) Két epikai mű a 20. század világirodalmának egy-két jelentős szerzőjétől (pl.Proust, Kafka, Thomas Mann, Babel, Bulgakov, Hemingway, Camus, Garcia Marquez, Borges vagy Hrabal műveiből). Ízelítő a század lírájából, pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz vagy Benn költészetéből (összesen két-három vers).
József Attila Jellemző témák, verstípusok és korszakok – legalább nyolc mű.
A két világháború közötti magyar irodalom néhány nagy alakja Németh László (egy regény vagy egy dráma, esetleg részletek; ízelítő az esszéíró munkásságából).Szabó Lőrinc (négy-öt vers).
Illyés Gyula (egy prózai mű és legalább egy vers az általános iskolában tanultakon kívül).
Márai Sándor (egy mű vagy több műrészlet) Radnóti Miklós (négy vers, egyikük ekloga).
Szerzők és művek a 20. század második felének magyar próza- és drámairodalmából Ottlik Géza: Iskola a határon, továbbá még egy regény és egy novella a 20. század második feléből.Örkény István (egy dráma és néhány egyperces).
Fejezetek a modern dráma történetéből Pl. Az analitikus dráma (Oidipusz király, Vadkacsa, Az ügynök halála) vagy a várakozás drámái (Három nővér, Az éjjeli menedékhely, Godot-ra várva). Vagy pl. Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy-egy műve.
Művek és portrék a 20. század második felének magyar lírájából Weöres Sándor (legalább három vers); Pilinszky János (legalább három vers); néhány mű a század második felének valamely jelentős lírai életművéből pl. Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Szilágyi Domokos verseiből vagy a kortárs lírából

Érdemes megjegyezni, hogy más tanterveket böngészve (Apáczai, NTK, Mozaik) valamivel bővebb listát találhatunk. Alább a mozaikos lista.

Tananyag Művek, fogalmak
Az avantgárd (4 óra)Az avantgárd mozgalom. Főbb irányzatai. Avantgárd Magyarországon. Néhány mű, ill. részlet pl. Apollinaire, Majakovszkij, Kassák Lajos írásaiból; részletek avantgárd irányzatok manifesztumaiból.Fogalmak: avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, dada, képvers.
A 20. század első felének világirodalma (15 óra)Néhány alkotó művein keresztül keresztmetszetet adni a korszak lírájáról, epikájáról, drámájáról. Thomas Mann, Franz Kafka, Mihail Bulgakov, Ernest Hemingway, Albert Camus, Bertolt Brecht, Garcia Lorca. Néhány mű, ill. részlet pl. Kafka egy novellája, Thomas Mann: Tonio Kröger v. Mario és a varázsló; Bulgakov: Mester és Margarita; Brecht egy színműve.Fogalmak: családregény, nevelődési regény, esszéregény, abszurd, parabola, objektív idő, szubjektív idő, polifónia, egzisztencializmus, epikus dráma, epikus színház.
József Attila (14 óra)Életpályája, a pályakép főbb jellemzői, korsza­kok, műfajok és témák költészetében. Az életmű átfogó áttekintése. Tematikus válogatásban 10-12 vers, köztük: Tiszta szívvel, Külvárosi éj, Téli éjszaka, Elégia, Óda, Reménytelenül, A Dunánál, Karóval jöttél, Tudod, hogy nincs bocsánat.Fogalmak: síkváltás, komplex kép, archetípus, önmegszólító vers.
A két világháború közötti magyar irodalom (16 óra)Művelődés és szellemi élet. Szabó Lőrinc lírája. Németh László esszéi, regényei. Illyés Gyula költészete, prózája. Márai Sándor szépprózája, Radnóti Miklós lírája. Szabó Lőrinc 2-3 verse; Németh László 1-2 esszéje; Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról; Bartók; Koszorú; Puszták népe (részlet); Márai egy műve, pl. Egy polgár vallomásai; Radnóti Miklós 5-6 verse.Fogalmak: szociográfia, népi-urbánus vita, szonettciklus, ekloga, idill, bukolika.
A 20. század második felének magyar irodalma (24 óra)Néhány alkotó művein keresztül keresztmetszetet adni a korszak lírájáról, epikájáról. Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László lírájáról; Déry Tibor, Örkény István, Ottlik Géza szépprózája. Kitekintés a határon túli magyar irodalomra – Sütő András, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos. A kortárs magyar irodalomból – pl. Baka István, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter. 2-3 vers a választott költőktől; Déry: Szerelem; Örkény: Tóték; egypercesek; Ottlik: Iskola a határon; Kertész Imre: Sorstalanság.
A 20. század második felének világirodalma (14 óra)Néhány alkotó egy-egy művén keresztül keresztmetszetet adni a korszak epikájáról, drámájáról. Pl.: Garcia Marquez, Golding, Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal, Kundera; Beckett, Dürrenmatt, Arthur Miller. Legalább egy regény és egy dráma.Fogalmak: abszurd dráma, mítosz, utópia, posztmodern.
Érettségire készülés – összefoglalás (25 óra)Az érettségi vizsga ismeretköreinek, vizsgakövetelményeinek megfelelő rendszerezés, összefoglalás a megadott kompetenciák alapján.

A hallgatóimtól hallott tipikus sztorik persze nem arról szólnak, hogy mindezt olvasták volna, sokkal inkább arról, hogy csak Radnótiig, József Attiláig (tetszés szerint behelyettesíthető) jutottunk el.

Természetesen tudom, hogy vannak olyan iskolák és tanárok, akik többet követelnek. Vannak olyan diákok, akik többet olvasnak. Ismerem a visszatérő panaszt, hogy sok a tananyag, és hogy “negyedikben” már készülni kell az érettségire. Tudom, hogy a “mai diákok már nem olvasnak”.

Pedig olvasnak ők, csak mást. És a szövegek hozzáférhetősége már nem lehet akadály: digitális nemzedéknek ott vannak a digitális szövegek. Remélem, sokan ismerik pl. a Digitális Irodalmi Akadémiát.

Tanulság persze nincs, hacsak annyi nem, hogy bizonyos szempontból már az is előrelépés lenne, ha azon vitatkoznánk, kitiltsák-e az irodalomoktatásból Sárbogárdi Jolánt.

Nóbik Attila

egyetemi adjunktus, tanulmányi intézetvezető-helyettes Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szeged, Petőfi sgt. 30-34, Tel: 06-62-544355, nobik@edpsy.u-szeged.hu A kurzusleírások és egyéb információk ezen a honlapon találhatóak: http://www.staff.u-szeged.hu/~nobik/

Hozzászólás